Nyílt forrás a közszférában (3. rész): Példák nyílt forrásra épülő üzleti modellekre

Az előző részben áttekintettük a leggyakoribb nyílt forráskódú licenctípusokat, és a nyílt forrásra alapuló üzleti modelleket.

Most néhány ismertebb példával mutatjuk be a különböző modellek gyakorlati felhasználását:

Egy tipikus példa a nyílt forrás üzleti alkalmazására az OpenOffice.org irodai csomag. Magyarországon több, erre a projektre épülő termék is elérhető:

• EuroOffice (korábban MagyarOffice) a Multiráció Kft.-től
• StarOffice a Sun-tól

Mindkét termék az OpenOffice.org forráskódjára épül, ahhoz további fejlesztéseket hozzáadva.

Egy másik, talán még ismertebb példa a Linux rendszerek fejlesztése:
A Linux rendszerek legtöbb komponensét non-profit projektek keretén belül fejlesztik, ahol a különböző cégek fejlesztői együtt dolgoznak. Ilyen a Linux rendszermag, a különböző grafikus környezetek (GNOME, KDE, X.org), vagy a forráskódok gépi kódra fordítását lehetővé tevő GCC programcsomag.

Az elkészült közös "közösségi" kiadásokra építve készítik el saját Linux terjesztéseiket (disztribúcióikat). Ezek már könnyen telepíthető, tesztelt változatok, amelyek sokezer kisebb nagyobb javítást, módosítást tartalmaznak az eredeti kiadásokhoz képest.

A legtöbb esetben ezeknek a terjesztéseknek legalább egyik változata ingyenesen hozzáférhető. Az ingyenes változatokra is általában legalább 1-2 év támogatást nyújt minden cég, így az ingyenes változatokat használók is megkapják a biztonsági- és egyéb hibák javításait.

Új ingyenes kiadásokkal legalább évente 1 alkalommal jelentkezik minden cég, így az ingyenes változatok felhasználói sem maradnak támogatott változat nélkül. Linux rendszereken az új verzióra történő átállás a gyakori kiadások miatt általában zökkenőmentesebb, mint a Windows világban, ugyanakkor a rövidebb fejlesztési idő miatt az egyes új kiadások kevesebb új funkciót tartalmaznak.

A főként vállalati célokra szánt, licencdíjért elérhető változatok már üzleti szintű válaszidőket tartalmazó terméktámogatást nyújtanak, bizonyos esetekben pedig speciális, zárt forrású komponenseket is. Ezekből a változatokból, a vállalatok igényeinek megfelelően, ritkábban jelentkeznek teljesen új verziókkal. Természetesen a hibajavítások itt is folyamatosan elérhetők, sőt általában először a vállalati ügyfelek számára készülnek el.

A két legnagyobb üzleti Linux terjesztés abc sorrendben a Novell Suse Enterprise Linux és a Red Hat Enterprise Linux.
Mindkét cég kínál otthoni felhasználásra ingyenes változatokat OpenSuse illetve Fedora márkanevek alatt.
Kicsit más utat követ a Canonical cég Ubuntu terjesztésével. Nincs külön "vállalati" változat, minden szoftververziójuk ingyenesen hozzáférhető, két évente azonban kijelölnek egy-egy "hosszú karbantartású" változatot, amit vállalatok számára ajánlanak. Természetesen üzleti szintű terméktámogatást is kínálnak.

A modellek sokszínűségét jól mutatja, hogy a Red Hat a vállalati verzió teljes forráskódját is mindenki számára ingyenesen elérhetővé teszi, nem csak a vállalati ügyfelek számára. Erre alapul a CentOS terjesztés, ami a korlátozott licencű Red Hat márkanevek és grafikák lecserelésén kívül gyakorlatilag megegyezik a vállalati Red Hat terjesztéssel. Érdekes módon ez nem sérti a Red Hat üzleti érdekeit, hiszen a legtöbb CentOS felhasználó, amennyiben üzleti támogatásra lesz szüksége a Red Hat mellett fog dönteni.

Mindezek mellett természetesen számos további, alapvetően közösségi alapon fejlesztett Linux terjesztés is létezik, mint például a Debian, amelyhez akár a HP-től is vásárolhatunk terméktámogatást.

Végül néhány további példa a különböző modellekre:

Kettős licencelésű modell:

• ExtJS: Javascript keretrendszer
• db4o: objektum-orientált adatbáziskezelő rendszer

Kombinált modell:

• Funambol: email, naptár és kontakt szinkronizáló rendszer mobil eszközökhöz és asztali rendszerekhez.
• Zimbra: csoportmunkát támogató rendszer (email, naptár, címtár, dokumentumok kezelése...).
• SugarCRM: web alapú általános CRM rendszer.
• Android: nyílt forráskódú platform, amelyre alapozva a mobiltelefon gyártók kompatibilis, de mégis egymással versengő készülékeket gyárthatnak. Az Androidról és a nyílt forrású platformokról korábban bővebben is írtunk.

Méltánytalanul kimaradtak az eddigi részekből a különböző magyar és nemzetközi non-profit kezdeményezések és aktivisták, akik nélkül a nyílt forráskódú szoftverek jelenlegi formájukban nem létezhetnének. Nekik külön részt szentelünk.